Egész eddig nagyon szép idő volt (teljesen nyáriasnak mondható, még a helyiek is meg voltak lepve), de tegnap és ma már komoly viharok és esők jelentek meg, és közben az idő is lehűlt, szóval "minden a helyén".

Ezen a héten viszonylag keveset voltunk az iskolában, hétfőn a brémai Mercedes gyárban kezdtük a napot. Hasonló a rendszer, meg nyilván a gyártási folyamat a kecskeméti gyárhoz, azonban a méretek nagyban eltérnek. Itt gyártják a C, E és S osztály bizonyos modelljeit, kb 300 robot hegeszt (Kecskeméten kb 20), rengeteg ember dolgozik (talán 12000 összesen), és a nyári diákmunkások is óriási halom pénzekért dolgoznak 6 hetet. Az egyik (vázösszeszerelő) épületben komolyan kicsit féltem, lenn hegesztenek a robotok (szerencséd van, épp nem nézel bele), a látogatóútvonal egy-két emelettel feljebb fut, de a hegesztőlángok/szikrák (vagy mik) meg folyton felcsaptak, mi meg csak sétálgattunk ott egy védőszemüveggel a fejünkön.

Szerdán lemondta a tanár az órákat, úgyhogy online marketinggel nem foglalkoztunk, bár megvan az összes slide a mappánkban, meg a pendrivon. Reggelizni a Hochschuléba mentünk, mert bemutatták a szervezők, hogy mi is az a német "Butterbrotfrühstück", szóval volt sokféle kenyér ( nagyon sokmagvas, sokmagvas, meg közepesen, meg kevésbé meg egyáltalán, meg kenyér, másféle magvakkal), a legfinomabb brémai lekvár, felvágottak, sajtok, ja és vaj. :) Voltak olyan tervek, hogy megyünk Hannoverbe, de a többiek nem akartak jönni, csak a lakótársamat tudtam rávenni, de végül arra gondoltunk, hogy akkor majd szombaton hátha többen jönnek, vagy a jogi csoportból is csatlakoznak. Így belevetettem magam a belvárosi forgatagba (néha a boltok nyári kiárusításába..).

Csütörtökön Papenburgba utaztunk, itt gyártják 1795 óta a legmodernebb, legluxusabb óriás tenger és óceánjárókat, óriási élmény volt (igyekszem képet rakni róla). Ez ilyen ebédidőben történt (kora reggel indultunk, szóval mindenki csak reggelizett), utána mentünk magát a várost megnézni. Itt az idegenvezető képes volt bevinni a város legjobb éttermébe és cukrászdájába, nyilván gyorsan mindenki magához vette a világ legjobb fagyiját (az idegenvezteő mondta), a görög srác még neki is állt ebédelni.. :D erre azért kicsit kiakadt az idegenvezető. Mi végisétáltunk a város folyója mellett (nyilván a part tele volt halassal, étteremmel, meg gyrosossal), nagyon szép és hangulatos város, de a végére nagyon elfáradtunk, és egyből mentünk is a vonatunkhoz, semmi szabadidő vagy evési lehetőség, és 3-kor emiatt már kicsit morcik voltunk, de az állomáson szerencsére volt egy pékség, ahol egyébként túrófánkot is árultak. :) Én is akartam venni, de annyira nem az édességekre koncentráltam, hogy végül ez elmaradt sajnos. (azóta Brémába is ezt keresem).

A héten 2 témával foglalkoztunk az egyik pénzügyes, végigvettük a pénz fogalmától, a DM-ről az EUR-ra való átváltáson keresztül az egész EU pénzügyi rendszerét. A tanár már nemcsak a görögöket, hanem az olaszokat és a spanyolokat is elővette (spanyol nincs a csoportban, de mindig megkérdezte, hogy akkor ki is van Spanyolországból) Mindehhez van egy könyvünk (2014-es kiadás, szóval nagyon menő és aktuális), amit haza is vihetünk. Ha már a könyveknél tartunk, kaptunk egy másikat is, az inkább gazdasági lexikon, témákra bontva magyarázza a fogalmakat. Volt egy kis konfliktus a francia lány és a legelső (Prof Busse) között a környezetbarátságról és arról, hogy a feladott 20 kg-os poggyászba mi fér bele, és mi nem. Na a lényeg csak annyi, hogy a francia lány nem akarja feleslegesen hazacipelni a kurzuson kapott papírokat, a könyveket lehet, hogy elviszi. Mindeközben odasúg nekem a kazah lakótársam, hogy akkor most komolyan elvihetjük még a könyveket is? :D

Visszatérve a tanuláshoz, a második téma az interkulturális kompetencia volt, na erről hadd ne kelljen semmit se mondani. Kb a szervmagórák szintjét hozta az óra sajnos. Közben viszont a szőke magas, kékszemű német tanárnő visszavezette, hogy miért ilyen nagyon rendezettek, precízek és rendesek a németek: a protestanizmus, kérem szépen, minden Lutherrel kezdődött, minden ezen alapszik. Meg lehet nézni a katolikusokat, meg az olaszokat, meg a többi katolikus országot, hogy ott milyen rend van.. na kész. De még mindig van tovább: jöttek a magyarok, hogy mi mennyire kevert nemzet vagyunk és hogy nincsenek hagyományaink, nincs semmi (ezt részben a másik magyar is mondta, én meg azért próbálkoztam ellenkezni). És akkor a tanár, hogy persze, hiszen mi igazából az osztrákokhoz tartoztunk mindig, és hogy most csak egy kis darabka maradt, ahol nagy a keveredés. wtf.. na jó, mindegy, ezt a vonalat most nem folytatom, lehet, hogy van az egészben igazság, de na.